BAROMFIPESTIS: A HIGIÉNIA VÉD

Csupán nemrég fedeztek fel ismét egy új influenza-vírustörzset, ez alkalommal Németországban. Az általa okozott tyúkpestis erősen fertőző és a baromfitartóknak a saját állatállományukban való kitörése nagy gazdasági veszteséget jelent. Szigorú biobiztonsággal és kínosan precíz tisztítással azonban megelőzhető a betegség.

Baromfitartás istállóban

Erősen ragályos vírusos fertőzés

Az erősen patogén influenzavírus okozta – madárinfluenzának, aviáris influenzának vagy erősen patogén influenzavírus okozta fertőzésnek is nevezett – baromfipestis nagyon fertőző és a legtöbb esetben elhullással jár. Újra és újra komoly járványok alakulnak ki. A magas mutációs ráta végett még nincs a gyakorlatban alkalmazható védőoltás és a vírus emberre való átterjedésének veszélye – mint ahogyan az Ázsiában már megtörtént – állandóan fennáll.

Legyen szó tojás- vagy hústermelésről, bio vagy hagyományos állattartásról, kisebb vagy nagyobb istállóról: ha a tyúkpestis egyszer kitört, az a madarak kényszervágását, az állattartónak pedig ennek megfelelő gazdasági veszteséget jelent. Ezért a betegség elleni küzdelemben a baromfitartóknak a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetniük. A kulcs ehhez a biobiztonság – egy keresztfeladat, amely a telep tervezésétől a munkavállalók viselkedési szabályain át a megfelelő készülékekkel végzett kínosan pontos tisztításig terjed.

A fertőzési utak megszakítása

A vírus különböző utakon jut az istállóba. Kínosan gondos higiéniával ezek hatásosan megszakíthatók. Az alábbi fertőzési utakat kell a baromfitartóknak szem előtt tartani:

A vadon élő madarak a vírusok legfontosabb gazdaállatai. A baromfitartók nem tudják százszázalékosan megakadályozni, hogy a beteg vadmadarak a területük fölött átrepüljenek, ott leszálljanak, és ürüléket, tollat, pelyhet és szennyezett takarmánymaradékot hagyjanak maguk után, amit az emberek, az eszközök vagy a gépek és a szél az istállóba hord. A vadmadarak általi fertőzés veszélye azonban csökken, ha az udvar nem vonzza a vadon élő madarakat: mivelhogy a takarmány nem hever szanaszét – és piszok sem, mert azt a madarak legalább megvizsgálnák.

Éppígy biztossá kell tenni a vadmadarak elől a takarmány- és termelőeszköz-raktárakat, valamint magát az istállót: minden nyitott raktár befedésével és minden rés, repedés és lyuk elzárásával. Az ajtókat és kapukat mindig zártan kell tartani a vadon élő madarak épületbe történő berepülésének megakadályozása érdekében.

A járművek is veszélyforrást jelentenek. Hiszen nem tudni, korábban merre járt az állatszállító vagy a takarmányszállító, hozott-e onnan magával vírusrakományt a gumiabroncs mintázatában.

További kockázatot jelent az ember. Bárki, aki az istállóba lép – maguk a teleptulajdonosok, a dolgozó családtagok, az alkalmazottak – megfertőzheti a madarakat baromfipestissel. Egyrészt azzal, hogy a vírust a saját bőrén, haján, öltözetén vagy lábbelijén behordja. Másrészt minden mással, amit az ember szándékosan vagy meggondolatlanul magával visz az istállóba: legyen szó takarmányról, alomról, foglalkoztatási anyagról és eszközökről, vagy szennyezett eleségről.

Ezért fontos a kültéri, koszos („fekete“) és a beltéri, tiszta („fehér“) üzemi terület egyértelmű különválasztása. Az átmenetet minden olyan tisztítókészülékkel fel kell szerelni, amely szükséges annak biztosításához, hogy a vírusok kint maradjanak.

Minden óvintézkedés ellenére is megbújhat a vírus magukban az istállókban. Például, ha csak néhány madár betegedett meg és ez észrevétlen maradt, mivel azok levágásra érettek voltak és elszállításra kerültek. Ezért elengedhetetlen minden állományváltáskor az alapos tisztítás és fertőtlenítés.  

Information

A biobiztonság előírásainak betartása

Már csak az EU-ban is sokat érünk el, ha a baromfitartók szigorúan tartják magukat a biobiztonság előírásaihoz. A megvalósítás részleteihez fontos kapcsolattartó az állatorvos.

Számos, baromfipestis elleni óvintézkedésnek a telep szervezéséhez van köze: kinek van hozzáférése a területhez és az istállókhoz, hol járhatnak, állhatnak meg és rakodhatnak fel és le a járművek, hol és hogyan kerül tárolásra a takarmány és az üzemi eszközök? És milyen módon érik el a szabályok betartását: írásos tervekkel, utasításokkal, valamint felettesek, kerítések, ajtók és kapuk, kamerák és biztonsági személyzet általi kontrollal? Ezek mindegyikénél találunk támpontot a hozzáférési és higiéniai előírások biztosításához.

A legfontosabb óvintézkedés: a higiénia

A higiénia egyik döntő aspektusa a tisztítás. Ennek során azon múlnak a dolgok, hogy ismerjük és alkalmazzuk az adott felhasználáshoz a leghatásosabb módszereket. Ide tartozik a megfelelő gyakoriság, illetve az alkalomhoz kötött tisztítási gyakorlatok, a szakszerű eljárásmódok és – az üzemgazdasági szempontból is fontos – hatékony eszközök.

A higiénia egyik döntő aspektusa a tisztítás.

Higiéniai intézkedések a kültéren

A baromfipestis higiéniával történő megelőzése már a telep építésénél kezdődik. Ideális esetben a telep teljes ellátása és hulladéktól való megtisztítása – növendék állatok, takarmány és üzemi eszközök beszállítása, éppúgy, mint a tojások, vágóállatok és tetemek elszállítása – a telep területén kívülről történik rámpák és vezetékekre való csatlakozás segítségével. A fel- és lerakodó állomások közelében melegvizes magasnyomású mosókhoz való csatlakozásnak is rendelkezésre kell állnia.

Ha járműveknek is mozogniuk kell a gazdaság területén, ajánlatos a be- és kihajtók különválasztása. A ráfordítás kifizetődik­ – nem utolsó sorban a különválasztott behajtóknál és kihajtóknál hatékonyan használhatók a mosólemezek és fertőtlenítő kapuk.

A mosólemezek az istállóktól lehetőleg messze helyezkedjenek el. Vegye figyelembe az uralkodó szélirányt is, mivel a hab és a permetköd a vírust az istállóba hordhatja.

A kültéri berendezések rutinszerű, valamint alkalomhoz kötött tisztítása is fontos. A telep épületek közötti területén a kézzel vezetett és ráülős seprőgépek hatékonyabban távolítják el a port és a piszkot bármilyen seprűnél, és jelentősen megkönnyítik, illetve lerövidítik a munkát. Ahol a talaj elég sima, ott a kültérben is használhatók a nedves-száraz porszívók. Egy géppel tisztított udvar a vadmadaraknak aligha jelent csábítást a leszállásra, így határozottan gátat szab egy fontos fertőzésveszélynek.

Alapos tisztítás Kärcher melegvizes magasnyomású mosókkal

Beltérben: különböző készülékek a fekete és a fehér oldalhoz

Minden bejárat előtt fertőtlenítő szőnyegnek kell lennie. A fertőtlenítő oldatot rendszeresen cserélni szükséges, és a szőnyegek körüli területeket is meg kell tisztítani.

A korszerű baromfiistállókat egy higiéniai zsilip választja el a külvilágtól, ahol minden istállólátogató letusol és ruházatot cserél, mielőtt belépne az istállóba. A zsilipek a funkciójukat csak akkor tudják ellátni, ha kiváltképpen a belteret (az úgynevezett fehér oldalt) tisztán tartjuk.

A tisztításnak először a fehér, majd a fekete oldalon kell történnie. A fehér oldalon a gőztisztítók és a nedves-száraz porszívók biztosítják a hatásos és egyben időtakarékos tisztítást. A falak, padlók és zuhanyzóhelyiségek mellett a bútorokat is meg kell tisztítani, például a szekrényeket, valamint a tárgyakat is, mint a lábbelik. A „fekete” öltözőhelyiségnél, a ruhatárnál, az igazgatási saroknál és hasonló helyiségeknél a súroló-szívógépek váltak be, amelyek hideg vízzel és tisztítószerrel rövid idő alatt jó eredményt érnek el.

A tisztítóeszközök és szerszámok, valamint a munkához használt lábbelik nem hagyhatják el az istállókat. Kizárólag a munkaruha kerülhet zárt tartályban közvetlen úton a központi mosógéphez. Nagyobb mennyiségű, istállóból érkező szennyes esetén javasolt egy külön mosógép beszerzése a többnyire erősen piszkos munkaruhákhoz.

A meleg vizes magasnyomású mosók az istállótisztításnál időt takarítanak meg

Az istállók padlóval, falakkal, mennyezettel, volierekkel és tyúkülőkkel vagy – a nemzeti előírások szerint – ketrecekkel, valamint az etetőberendezésekkel együtt történő tisztításához a meleg vizes magasnyomású mosók jelentik a legjobb választást. Mivel a forró víz a piszkot – vírussal és baktériummal együtt – sokkal jobban oldja, mint a hideg, így elegendő egy 85 fokos vízzel történő alapos tisztítási menet: ez az eljárásmód akár 40 százalékot megtakarít a munkaidőből istállótisztításonként – még tisztítószer nélkül is. Ráadásul a forró vízzel tisztított felületek gyorsabban megszáradnak, ezáltal hamarabb elkezdhető az ezt követő fertőtlenítés. 

Nagyfokú biobiztonságot érnek el a fixen az istállóba szerelt telepített magasnyomású mosók, amelyek mindig rendelkezésre állnak, és sem az istállón belül, sem az istállók között nem szállíthatók (és nem terjesztik esetlegesen ennek során a csírákat). A kisebb telepek azonban egy mobil készülékkel is magas higiéniai szintet biztosíthatnak. Ugyanakkor a mobil tisztítókészülékeket mindig a szabadban vagy az előhelyiségben kell tárolni, és minden istállóépületben külön, szórópisztollyal és szórólándzsával felszerelt tömlőnek kell rendelkezésre állnia.

Hatékony tisztítás magasnyomású mosóval
Pictogramm Dokumentation

Dokumentálás és képzés

A hatékony tisztítással megtakarított időt ajánlott az istálló épületkárra történő ellenőrzésére és a hibák kijavítására fordítani. Hiszen a rések, repedések és lyukak a baktériumok és vírusok melegágyai, valamint a rágcsálók és bogarak bevezető kapui. Ezek szintén hurcolhatnak be kórokozókat, ezért rendszeresen kell ellenük védekezni.

Ezenfelül a baromfitartóknak az átláthatóság megőrzésének érdekében minden higiéniai intézkedést dokumentálniuk kell – és alkalmazottaikat képezniük kell a tisztítási gyakorlatra. Könnyen kezelhető tisztítókészülékek választásával a képzés során idő takarítható meg.

Az említett intézkedések nem csak annak a kockázatát csökkentik, hogy az állomány egy napon baromfipestis-diagnózist kapjon – hanem más fertőző betegségektől is védik az állatokat.